BlogoLó

Ismét egy fiatal lóhoz lett szerencsém. Állítólag nyers.... de talán foglalkoztak vele....talán volt már nyereg rajta. A helyén elég nehezen lehetett hozzáérni, kantározni. Gyors box elhagyás is volt, mikor hirtelen nyúltak felé. Fél óra nyúlkálás, mire hagyta magát vakargatni, még húsz perc mire felkerült a kantár a fejére. Félős, bizalmatlan. Ahogy az ember feléje lép rögtön behúzódik a "legtávolabbi" részbe. Mikor a szár a nyakára került végre, onnan már könnyebb. A "fül rész" kicsit neccesebb de nem vészes. Tehát kantár, futószár.  A ló tele van de elfogadhatóan megy körbe, egyre nyugodtabban. A többszöri megállítások, vakargatások (imádja) a hangok/beszéd nyugodt monotonítása, a ló figyelmének magamra vonása megteszi a hatását. Meg egy kis csemege ami jól jön mindig. Ló lemozgatva vissza a helyére.Másnap már a karámban van, élénken jár fel alá. Az ismerős "cöccögésre" felkapja a fejét és pár lépést tesz felém. Ahogy megyek felé, hátrál. Szép lassan odamegyek, a répadarabok nagyon csábítóak nem tud ellen állni és mint a gúnár nyújtja a nyakát. A másodiknál már muszáj közelebb lépnie mert nem érné el. A harmadiknál már itt is van. Megfogom a kötőféket és kicsit vakargatom, mire teljesen átlényegül. Lassú nyugodt mozdulatokkal átvakarom, átpaskolom. Szerencsére nem csiklandós és jóindulatú, nincs benne "rosszaság " :)  Húsz perc és már elég jóban vagyunk. Kantár, futószár reá. Biztosan foglalkoztak vele mert jól megy száron, habár a bal kézre néha bizonytalan párszor. Sokszor megállítottam, hogy csak álljon és tűrje a szárral való "csapkodásokat" az egész testén. Ha hátrált  kifordult, rögtön vissza a "helyére" és egyre kisebbek, majd abba meredt a remegése, kitérése. Na, gondoltam akkor nyerget reá. Figyelmesen szépen hagyta. A heveder húzást előtte imitáltam, próbáltam a futószárral. Nyereg rajta, kisebb ijedezések után, kengyel leengedve szépen rótta a köröket. Megállítgatva ismételten paskolások, nyugodt hangok, ízes falatok :) . Az első kengyelszíj csattanásokra ijedezve kifordult de aztán mikor rájött, hogy csak a hangja nagy, abba hagyta. Teljesen nyugodtan tűrt mindent. Ekkor felugráltam mellette és a kengyelbe nehézkedve felhúzódzkodtam..  Félig hasaltam rajta és kapott mindkét oldalon pár falatot. Párszor még, felhúztam magam és ennyi volt aznapra.  A mai napon ugyan ez. Karámban pucolás mindenhol és nyergelés, kantározás. Futószáron nagyon lazán és jól ment. Pár megállás, paskolás, miegymás.... Mikor láttam, hogy rendben van, kengyelből felhúzódzkodtam többször és utána a nyereg  mögött paskoltam a lábammal. Sok lónál ez kapcsoló egy kis ugribugrihoz. Ö szépen tűrte. Aztán átraktam a másik lábam is. Még párszor felültem rá aztán segítséggel mentünk egy nagy kört, hogy még nem egyenesedtem ki teljesen. Sokszor megijednek, ha a lovas kiegyenesedik a hátukon és a súly a hátsó kápára esik . A lényeg, hogy jól vesz mindent, nyugodt  de ott bujkál a "kisördög", ha nem jól nyúlnak hozzá. A nem teljesen rontott lovak hálásak a megfelelő hozzáállásra. Három nap alatt lett egy bizalommal teli, nyugodt ló akit pillanatok alatt az ellenkezőjére lehet fordítani..... De minek is tennénk? :) A lényeg, hogy nem muszáj, nem kell heteket, hónapokat várni a  ló "megbocsájtására-felejtésére-ujjászületésére" mint sokan hiszik. Csak egy kis bizalmat ébreszteni bennük ami persze a lótól függ, mennyire gázoltak beléjük. Vagy mennyire építik újjá....A lónál a bizalom egyenlő a biztonság, nyugodtság, félelem nélküli érzetekkel. Röviden ennyi.

Egy nagy suttogótól idéznék :

" Úgy suttogjunk, hogy ne hallják a hülyeséget, de higgyék  el"

Nagy igazság, megfogta benne a lényeget :)

Tehát a harmadszori lovazás volt az eddigi legjobb érzés. Olyan volt a pucolásnál, mint egy normális ló, mert valószínűleg az is. Úgy odaállt a kisszék mellé olyan nyugodtan, mint egy hat hónapos Parelli tanfolyamot végzett ló. Felillesztettem magam és uccu neki. A legjobb volt az eddigiek folyamán. Ügetése tiszta, térnyerő, kényelmes. Száronléte és nem támaszkodása jó és nagyon jó közt ingadozik. Már nem "rohant- iramodott" meg fokozásnál, jók voltak az átmenetek, nem feszült meg a "kéz váltásoknál" sem. Szépen folyamatosan munkálkodott. A vágta munka sajnos továbbra is egy másik ló érzetét adja, ez  a nehezebb dió. Több módja lehet a vágta javítására. Szerintem a nyerő a vágta kezdése egy nagyon puha állapotból a kifeszülés pillanata előttig. Remélem érthető voltam. Azaz addig vágtázni, ameddig nem feszül ki. Vagyis még a viszonylag jó állapotban felvenni ügetésbe, nem pedig a "gárgyulásnál" tehát meg kell előzni. ....és így tovább. Nem szabad esélyt adni a begárgyuláshoz vagy lehetőleg a nullához közelíteni a gárgyulásokat. Ahogy javul, úgy növelni a vágtát. A másik a "lehajtás" ami szerintem nem hozna jó eredményt. Vagy kikötőszáron futószárazni, vágtatást vele, később lovassal is. Vagy terepen.... sok a lehetőség de a legjobb az ami javít a lovon. Aztán lehet, hogy szinte az egyik pillanatról a másikra elkezd rendesen galoppozni. De mindenképp okosan kell csinálni. :D Nagy valószínűséggel eléggé szétbarmolták vágtatásban, ami mély nyomot hagyott a lóban.

Az egyik neves suttogónál kiváló élete lenne a lónak, hiszen talán évekre letiltanák a lovast a lóról. Addig ameddig a ló nem változik, nem kínálja fel a vágtát meg mindent magától, isten áldásával. Szóval szinte örök nyugdíj. :)

Ezek a tapasztalások három lovaglás élményei. :)

"Az egyik mondatodban szerepelt a „funkcionalitás” szó. Úgy véled, hogy a lovak napjainkban elveszítették azt a képességüket, hogy azzal a céllal rendelkezzenek, hogy egy feladatot az emberrel együttműködve hajtsanak végre és hogy a végrehajtott feladat rendelkezzen funkcióval számukra. Ez a kérdés már több, mint 100 éve foglalkoztatja a tudósokat. A lovak nem képesek a jövőben gondolkodni és nem képesek a funkcionális feladat végrehajtásba belegondolni.

Az én egész képzésem arra épül, hogy a lovak csak az adott pillanatban gondolkodnak. Minden egyéb hit, ami arra irányul, hogy azért oldanak meg egy problémát, hogy nekünk kedvezzenek, hamis. Amit nekünk meg kell tenni az az, hogy olyan környezetet teremtsünk, amiben a ló megtalálja az utat a legkisebb ellenállás felé. Amint ezt elértük, meg kell jutalmaznunk azt a viselkedést, amit szeretnénk, és korrigálni azt, amit nem. Körülbelül 70.000 lótól volt alkalmam tanulni, és megállapíthatom, hogy azok az emberek és trénerek, akik antropomorfizálják (emberi tulajdonságokkal ruházzák fel) a lovakat, idővel nagyon csalódottak lesznek munkájuk eredményével.” 

Hadd kezdjem az egyik kedvenc suttogóm gyötrődő kérdésére ( látja e a ló a tréningek jótékony és edző hatását, következményét, folyamadványát? Fölfogja -e? ) adott, Mesteri válasszal. Röviden, magyarul ....nincs fény az alagút végén, hiába állította az ellenkezőjét egy régebbi magyar mestersuttogó.

Na.......a második nyergelésnél (nálam) már teljesen rendben volt a ló. Nem félt, bizalommal jött oda és elvette a lekenyerező füvecskét, földről felvett répát :D , habár mástól a répát nem fogadta el,(láttam) ette meg és elfordult, elment. Ennyire hasznos, ha érdemben suttogunk ,vakargatjuk, keféljük, pöszmögölünk :) mert kivívjuk a bizalmat, azaz nem fél tőlünk a ló. Tehát, ahogy bementem a karámba, odajött és ...pucolás, nyergelés. A kényelmi szempont is simán megy. Mármint oda vezetni egy hokedlihez és arról felülni reá... bár tudtam, hogy ez elsőre is megy , mert egyébként nyugodt ló lehetett. Csak egy kis elvadulás volt épp a palettán. Felülés után már rögtön érezhető volt az előző lovazás jótékony hatása. Bár még jó párszor kifeszült ügetésben , de hát ez a dolga :) A lovazás nagy részét szépen egyensúlyban, száron tette meg. A kanyarokat, íveket, "kígyó vonalakat" is hajlékonyan abszolválta. A "combra való engedés" is elég szépen ment lépésben, ügetésben. szóval egész tűrhető volt. Vágtában az "egész röviden" volt a nyerő, de csakis a pillanatnyilag elérhető legjobb, puha állapotból beugratva. Így lehetett elég konszolidált vágtatást létre hozni. Abban a pillanatban ahogy kicsit többet kértem fokozásban, iramban előjött a rettegés foka. Pullozás, fejcsapkodás, szökkenések. De már ez sem akkora erővel és intenzitással de még mindig eléggé kellemetlenül. Végül is a javulás útjára lépett. Lentről- fentről..... ez a lényeg. A "csatlakoztatáshoz" nem feltétlen kell lekergetni a lábáról a lovat de  ezt is lova válogatja. Van amelyik  ló igényli :) mert van ám ilyen is. A ló bizalmát elsősorban a fizikai és nem a szellemi testyén keresztül lehet elnyerni. A testyén keresztül a szellemit is birtokba véve. Mint a nőknél :D :D :) mondjuk ez eléggé tág fogalom de kinek mi a "szisztémája" :)

folyt. köv.

Egy kicsit eltűntem, mert nyaralni voltam Új-Guineában.

Mostanában ülök pár lovon, tanulmányozom őket. :) De csakis az oldalához állok, ott suttogok, mert mint az egyik legnagyobb  magyar suttogó mondotta volt amit tanult :

"..............az első pár percben tanultam meg azt, hogy ne álljak a ló fejénél és a kapcsolatomat ne a ló fejével alakítsam ki. Ha így teszünk, akkor a ló eleje és a vállai elnehezülnek, és elveszem a látóterének a nagy részét, amivel elkezdődik az a folyamat, hogy kiveszem belőle a figyelmet.
Még egy ok az is, hogy ha egyszer szükségünk lesz arra, hogy például terepen baleset ér minket, és nem tudunk felállni, akkor az egyetlen esélyünk az, ha lovunk a kengyelt odahozza mellénk. Ha fejével és a szemével szocializáljuk őt, akkor ilyen esetben a fejét fogja odahozni, ami abban a helyzetben maximum aranyos gesztus, de semmiképpen sem hasznos. Ráadásul nem a fejét fogjuk lovagolni, hanem a hátát. "

Na, tehát ezen suttogási magasságok után, megfogadván az olvasottakat, nyílván a teste közepit kezdem pucolni a lovaknak és csak a legvégén a fejét. Na... van egy paci aki el van rontva (talán) és  nagyon, nagyon, nagyon függ a társaitól. Annyira, hogy  szinte önveszélyes (volt) amikor el lett hozva nyergelni. Csinált ezt-azt elég durván de nem lett nagyobb baj az ijedtségen kívül. Pár nap múlva megyek érte a karámba, hogy hozzam nyergelni és nyargalni. Ahogy megyek felé, ő úgy megy elfelé, menekülne, fordul erre, arra, amarra. Nem akar megállani. De pár perc után megfogtam (rutin :) ) . kivittem a nyerget, pucolót futószárat. Ráraktam a futószárat a kötőfékre és paskolgattam, simitgattam a lovat kis hang effektekkel kisérve. Nagyon szépen állott de láttam rajta a bizalmatlanságot. Minden "hirtelen" mozdulatomnál megremegett, összerezzent. Szép alaposan lepucoltam mindenhol és kiderült nem csiklandós sehol sem. Úgy bántam vele mint egy lóval. határozottan de nyugodtan. :D Úgy  nyergeltem, hogy fogtam a futószárat és amikor ki akart térni nem engedtem (mert miért is engedném ?? :D) Fent a nyereg, kantár uccu neki kezdjük a tréninget. Hát.... elég rettenet érzés volt a hátán pedig lovagolták régebben már nem csikó, felnőtt ló.  Érződött rajta a finomság.... valahol..... mélyen. Először az az érzés volt, hogy lecsúszom hátra felé, annyira kimaradt a hátulja. A feje az égbe, kapkodós sietős lépés. Az ügetés szintén. Dőlés jobbra-balra a vállán, erőst fog a zablán, kényelmetlen ügetés. A vágta a lehető legrosszabb érzetet adta. Olyanokat "pullozott" , hogy majdnem elhagytam a fedélzetet, már amikor nem akartunk elesni. Amikor meredt nyakkal erőböl kivágja a fejét minden második vágta ugrásra folyamatosan és gyorsulások közepette elhagyja a lábait, mert ugye nem figyelhet mindenre egyszerre.... talpon is maradjon meg pullozzon is.... :D  Nem jó érzés, na....sőt....:)  A tréning háromnegyede után viszont hirtelen javulás történt az addigi lovazás folyamadványaként. Szépen elkezdte hordozni magát, szárra állt (és nem támaszkodott csak a pullozásnál) "odaszívta a lábam az oldalához" szóval elég kényelmes jó érzet lett. Igaz, néha próbált elbújni szár mögé, amit nem hagytam. A lovazás végére eléggé takarosan baktattunk ügetésbe, lépésbe és szépen hajlott is. Aznapra vége.

folyt . köv.

Már régebben eszembe jutott a következő szösszenet. Kizárólagosan, szinte mindig minden probléma megoldása nyergelős, hátalós vagy épp sétálós :D lóra van kitalálva. Még Suttogót (főleg magyart) sosem hallottam- láttam, sem bemutatón sem egyéb só műsorban vagy kurzuson vagy úgy egyébként, hogy....hogy......hooooooogy.....hoooooooooogy.....FOGATlovat suttogott volna, vagy annak problémáit oldotta volna meg, úgy, hogy a fogathajtónak építő-tudás átadó tanácsot adott volna. Nem is olvastam róla mert egyáltalán nincs "fogat suttogó".  Azok nem lovak? Nincsenek problémák a fogatban? A fogatló nem ló? Tepsibe velük? Lenézzük Őket vagy mi a szösz??? Még azt sem nagyon hallottam, hogy egy fogathajtó lókínzó, lógyilkos. Ezek a titulusok csak a nyergelős lovasok privilégiuma. Mintegy  kiváltsága. A hajtók úgy általában láthatatlanok.... mondjuk, oké egy suttogó tudása sehol nincs egy fogathajtóéhoz képest és ezzel tisztában is vannak. Azért négy lovat összehangolni mégis csak több mint egynél paskolni a talajt, hogy maradjak a négyesnél. :) Szóval érdekes, hogy a suttogásnak a fogathajtás a határa odáig "terjed".

https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?focus_composer=true&ref=hl

Nézem az éppen zajló lovas vb-t, várom hazánk fiait, akik minősültek nem kis akarattal, jó adag tehetséggel, tudással és lóval. Nem kis pénz minősülést szerezni és kijutni a helyszínre. Nincs nagy választék a lovak közül, hogy épp melyik van vb szinten és formában. A legtöbb lovas álma, hogy a kedves lovas ágában kijusson legalább egy világjátékra, olimpiára,  hogy elmondhassa az onokáknak, én voltam ott egyszer... kétszer... többször. Ismerve a hazai viszonyokat a "kétszer" már rengeteg szám. De mi is kell, hogy sikeresen körbe érjünk? Elsősorban egy LÓ, mert, ha ló nincs....seprűn mégsem lehet ugyebár. Ha megvan a ló és a minősülés is már sínen van a dolog. Gondolnánk. Pedig nem ilyen egyszerű. Kell még valamilyen lóorvosi háttér, hogy egy kívülálló szakember rábólintson... minden rendben van a paripával, indulhat a megmérettetés. Csakhogy..... Olyan lódoktori szakember nincs az országban  mint külhonban, ahol rögtön vagy kicsit később, de mindenképp nagyon bosszantóan elkaszálják az embert a ló érdekében, hogyaszongya.... ácsi, nem felel meg a lova egészségügyileg. Például vegyük a  sántaságot. De mit nevezünk sántának? Amikor leeseik a ló feje?... Vagy épp alig láthatóan ....izé.... nem is biceg, hanem valami zavarja a szemet... talán nem terheli úgy a lábát... egy fordulatnál kíméli..satöbbi. Ez egy vb-n kimeríti a sántaság fogalmát. Ráadásul elsőre szemrevételezéssel szűrik ki. Mondjuk itthon az indulás előtt egy ekkora versenynél, mindenképp teljeskörűen kivizsgáltatnám és körbe hangoltatnám a lovam lábát ultrával, hogy biztos ami biztos. Mert kint a betyár röntgenszemű dokik kiszúrják, ha nem tiszta valami. A másik lovat már rögtön az első orvosin cévágányra tették. Szóval nem értem, miért nem lehet kinevelni hazai röntgenszemű orvest. Öt lóból  kettő kiesése nem kis arány. De hát "lovas nép" a magyar. Csak jobb lett volna már a mesében is a csillagszemű juhász helyett a röntgenszemű.... Azért bosszantó a dolog.

https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?ref=hl

Nézegetem a netet, különböző lovas népek lóval való viszonyát. Európait és azon kívülieket. Sport és munka lovazás. Mindkettőben a legjobb lóra és a legjobb képzésre törekszik, még ha nem is sikerül de a legjobbat szeretnénk kihozni belőle. Edzővel, tapasztalt tanítóval persze sokkal könnyebb de lehet autodidakta módon is. Csak kell egy kis egészséges érdeklődés mindenek felett. Mert, ha csak ímmel-ámmal próbálkozunk, érdeklődünk nem fog sikerülni. Erről jutott eszembe és leírok egy kis tapasztalást. Régebben amikor fiatal voltam nem volt ennyi edző, lovas hely. Volt a Tatti, ahol én is tanultam. Aztán megalakult egy lovarda Pest közelében, 10-12 lóval, sok birkával és tehenekkel, mivel egy tsz udvarába sikeredett. Nem volt pálya, körkarám ( nem is hallottak akkor róla), se futószár, se semmi. Csak terep. Volt egy kis arabszorvalami 3 év körüli csikó. Igazi western ló volt, mert a tehén istállóban lakozott a mamájával. Egyszer kitaláltuk, fel kéne ülni reá. Akkoriban jól ment a szőrözés, csak úgy nyargaltam. Jól van, hozzuk ki az anyjával, legyenek egymás mellett akkor nem lesz semmi baj. Na ez már egy autodidaktikus elem. :) Mert miért ne hinné az ember. Kijöttek a lovak, pikk-pakk én reá hágtam a tetejibe, persze szőrin. Annyi eszem volt, hogy ne nyergeljük, mert hátha alatta maradok....  Tehát reá. Szinte egy örökkévalóságnak tűnt de rajta maradtam, délután megismételve, akkor már csendesebb vihar volt. Másnap ki terepre egyedül. Amikor már tudományos voltam kis idővel később, akkor gyakoroltam a vágtába ugratást, hogy jó lábra ugorjon be. Mit erőltettem szegény lovat. :)  már nagyon jól beugrott a "segítségre" (tízből nyolcszor), mikor kiderült szinte mindig a rossz lábára ugrattam és levettem a helyes lábról mert azt hittem az a jó beugratás. De mikor többen felkapcsolták a villanyt, javítottam a dolgon. Minden nap kijártam hozzá és foglalkoztam vele. Először ez a ló csatlakozott,( mint évekkel később kiderült, ez a helye szó ) akkor csak kutyának hívtam mert akárhol elengedtem  jött utánam.Na mindegy is "régen" volt... . Az egyik legjobb lovam lett, mindent megcsinált amit akartam, soha nem ellenkezett. Mentem vele kantár nélkül, nyakba vetett kötéllel és azt elvéve stb. szóval, képeztem "indián" módra :) Még a Golyó (sokan ismerték, kiváló lovas volt) is ült rajta, terepen persze mert csak az volt és tettszett neki. Egyből híztam 100 kilótt. De "csak" hobbi ló volt vagyis inkább munka ló :) Ha tudtam volna, hogy ebből lesz a Suttogás évek múlva..... jobban rágyúrok :D "Most" viszont nagyon tudományosan kezdődik szinte minden és sokszor nagyon tudatlanul folytatódik.

https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?ref=hl

Tegnap este láttam a V.B. megnyitóját..... hát....eléggé ütősre sikeredett, mondhatni fenomenális volt. Az a "fénymozi" vagy mi, "fénygrafika" fénytechnika, amit a lovas pályára rittyentettek, hát nem a magyar valóság. Jó volt a lovas bemutató is. Volt Cadre Noir, lovas labda . A lovaslabda résztvevői fiúk-lányok, úgy mentek mint a harcos kozákok. Lorenzo is kijött a tengerből a lovaival. Nagyon nagyon röviden ennyi. Közben eszembe jutott mi is lenne hazánkban most, ha itt lenne VB. Mert ahogy hallom, 2028-ban olimpiával kacérkodik az ország.

'014 VB- megnyitó. Hazánkban. (látomás)

A háromnegyed  állapotban készen lévő Nemzeti Lovardát, és benne a 3 órás ünnepi megnyitót, beszéddel adja át  a Miniszterelnök. Két és háromnegyed órán keresztül ecsetelte a liberálbolsevikok állandó akna munkáját a lovarda és a nemzet ellen De mindezt semlegesítette a forradalmi bizottság. A megnyitó beszéd végére megérkezett Haya Princess kicsit ziláltan aki sajnálatát fejezte ki, hogy dugóba került és alig tudott belépni a kapun, mert a tüntetők egy hangos csoportja nem akarta beengedni, azt skandálva, hogy : zsidók, haza !- A megnyitó fényét erősítette Kovács II. Béla (megyei IV. oszt. balbekk), aki a hatalmas diszkófény világítást kezelte, ezáltal szép színek omlottak a lovas pályára miközben folyt a lovas bemutató. Csikósok, népies fogatok, magyar lófajták és a foci csapatok felvonulása után a legnagyobb szabad-idomító Showman lépett fel solymász bemutatót tartva nagy siker közepette egy lóval  és két sasnak átmaszkírozott varjúval. Miután vége lett az ünnepségnek, a lovasok elfoglalták a személyzet által szépen elgereblyézett pályát, ahol vagy 30 db 50cm-es karók leütésével jelezték a gödrök helyét. Sajnos a pályát még nem sikerült megújítani, ahogy az istálló is némi kívánnivalót hagy maga után. Beázik, ha esik az eső viszont a lovakat emiatt nem kell lemosni. Meg egyébként is nyár van még.  A máskor minden időt megmondó meteorológusok nem mernek előre jóslásba bocsátkozni, hogy lesz e eső vagy nem. Bevált ez a módszer a tűzijátéknál is. Kihirdették a versenyek színhelyét is. Az ugró a Nemzeti lovarda helyszíne. Military: Díjlovaglás- N.Lovarda., terep-Kaposvár, ugró-Debrecen-Nagyerdei stadion. Fogat: díjhajtás- Vecsés, maraton-Fábiánsebestyén. akadályhajtás- Izsák.Közben kihirdetik, hogy külön futball meccset rendeznek a megújult üllői úti stadionban, ahol nagy szeretettel várják a lovas V.B. nézőit mert Kisbuzogány és a Feyenord játszik. Élőben ! Zárásként a lovasszövetség elnöke megajándékozza  Haya Princesst egy cba szalaggal átkötött "várkapitány" kenyérrel.

Facebook: https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?ref=hl

Az idő az olyan, hogy vagy van vagy nincs. Vagy alig van de inkább kevés. :) Beleesünk abba a hibába, hogy kevés időt szánunk a lovunk képzésére és gyorsabban haladunk/nak, mint ahogy az kívánatos lenne. Mert, ha jó a ló, adja magát akkor ....gyerünk, mert mindjárt itt a verseny szezon. Működik is egy ideig de előbb utóbb kibukik a lóláb, vissza kell térni a kihagyott "idő"höz. Régebben április közepén-végén, május elején kezdődtek a versenyek, nem volt fedeles. Viszont szép trágyakörök voltak, volt idő javítani a lovon. Most egyre inkább látni "elnagyolt" lovakat, elsietett, hiányos képzéssel versenyezni, köszönhetően a külföldi tenyészhatásnak. Aztán látni a lovak vetésforgóját, ahogy lovasról lovasra vándorol, miközben az értéke hol jelentősen csökken, hol jelentősen növekszik. Aztán úgy tízéves korában eltűnik a látószögből. Kikopik. Jönnek a fiatalok, nagy reménységek. Aztán mennek a levesbe ők is. A versenyek egyre inkább "háziverseny" jellegűek, nem azért mert szinte mindig azonos kb. száz ember indul, hanem  mert egyre hanyagabbul képzett, felkészített lóval indulnak. Az idő pénz, ló meg van. És még sincs ló. Nincs nemzetközi versenyben résztvevő ló, lovak. Nem hiszem el, hogy ne lenne egy darab szőrös merci, amelyik felvenné a versenyt a német, holland elit versenyeken. Ha igen az a hazai tenyésztés kudarca. Mit tenyésztettek eddig? Hobbi lovat? Olvastam valahol, a cél a jó hobbi ló...... bakker... a hobbi ló az lesz, az nem tenyésztődik. :) ..... Na vissza a mercihez. Tehát fura, hogy nincs semmi, csak mindig reménység. Pedig vannak kiemelkedő lovasaink, akik simán beillenének a külföldi elitbe. Vagy?? Vagy hol vannak azok a képzések, intézmények amik kinevelnék a jövő lovasait?  .....Sehol... Ugyanis nincs idő rá. Talán lesz valaki tehetséges a több százezer edzőből, oktatóból  vagy lóból  aki elér/befér a csúcsig/ba. Nem a hazaira gondolok itt. (A hazai az kráter.) A hazai csúcs az a német hobbilovas szintje. Talán épp most születik meg az a lovas/vagy ló akiből lesz valami ....talán.  Van még idő... :)

Link:

https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?ref=hl

Tehát olvastam az egyik legnagyobb magyar suttogó hirdetését. Nagy fába vágja a parelli botját. Ami ugye egy paradoxon. Mindenki úgy fejleszti magát amilyenek a lehetőségei és ez így van jól. Ha megtehetném én is megtenném, hogy messzi külhonba menjek a tudományért. De milyen tudományért? Kedves Olvasó most ezt a mondatot csak nagyon sötét hegesztő szemüvegen keresztül olvasd, mert különben kiég a szemed és ki is folyik úgy ám !! ....Ahol megtanítják a megtaníthatatlant.... megtanulni a megtaníthatatlant...... kicsit ízlelgetem e szavakat. (Elég nehéz ez a hegesztő cucc amúgy) .....És megtanulják mert megtanítják. Aztán hamarosan már  hazánkban tanítják a megtaníthatatlant, nagyon helyesen, hiszen mindenki vágyik megtanulni a megtaníthatatlant. És aki ezt megtanulja az bizony szinte már természetfölötti magasságokban lubickolhat. Joggal. Irigy vagyok picit.

Link: https://www.facebook.com/pages/Mystfreehorse-Misztifik%C3%A1ci%C3%B3-n%C3%A9lk%C3%BCl/1414338868842271?fref=ts