Na akkor..... Tehát a Szakember csak kihúzta belőlem a lényeget. Mondtam neki, hogy...ecet era. erre kicsit besérült , mert szerinte abszolúte nem soványak a lovak és megfelelő a szerszámzat is, meg hogy ez most egy feladat volt, ami alól kihúztam magam. És különben is - Feri nagy a mellény!- mondattal végzett. Sitty- sutty eltelt egy röpke óra és megjöttek a többiek a terepről. Semmi gondom se lett volna, vagyis lehet kértem volna egy másik lovat, ha nem lett volna övön aluli ütés érzete az összhatás. Az előadott beszéd és a látottak teljesen ellentmondóak voltak. na.... Lovak lenyergelve, visszafogatolva stb ki hol lakik. Én visszamentem a Szakemberrel az oktatás helyszínére. Itt volt még egy emelkedett hangulatú(már nem ünnepi beszédre gondolok) beszélgetés a Szakember és a Doktor úr,( aki továbbiakban Pojáca úr) közreműködésével, a Kedves Hölgy(tényleg az) és az Úriember (tény) hallgatóságával egyetemben. Igazából a Szakember abszolút nem értette meg, hogyan is kellene egy (pénz várományos) oktatásra/lovaglásra váró csoportot fogadni, lovasítani stb. Azt mondta én teljesen más dimenzióban vagyok és nem adhat mindenki mellé lovászt . Ennek teljes őszinteséggel helyt adtam, mármint a dimenziók közti különbségre vonatkozólag , és kezdte megint elönteni a szar az agyam. De lenyugodtam. Közben fogást talált rajtam, mindjárt elmondom. Ugyanis még a lenyergelés előtt, hogy talán kicsit vegyek el az addigi súrlódás éléből , felültem ötven métert sétálni a segítője, segéd oktatója lovára. Mielőtt felültem volna. átnyergeltem a segéde nagy csodálkozására, hogy: -Minek az? -kérdezte kikerekedett szemmel. - Há mer a seggén van a nyereg- válaszoltam foghegyről.- - Jaaaa.... - volt a válasz. Na, akkor a Szakember fogást talált rajtam amit majdnem ippon értékűnek vélt. A vita hevében felrótta, hogy baleset veszélyben voltam merthogy a bakancsom alig fért a kengyelben e és mi van, ha nem tudom kihúzni a lábam. Ez majdnem így is volt, ugyanis egy kisméretű kengyel volt az 55kg lovásza nyergén, amit épp én is választhattam volna. A többi dolog nem zavarta a Szakembert , a rossz felrántószíjjak, gumi nélküli csúszós kengyel stb. Mindegy. Tehát ez volt az egyik fogás rajtam. A másikat a Pojáca úr mérte rám a teremben örömittasan, túlfűtött érzelmek viharában. Amikor a tesztek értékelésre kerültek és megkérdezte, elmondhatja e mindenki előtt a százalékos eredményt. Közben erősen szemezett velem, kihúzva magát mind a százötven centijében. Merthogy ugye vannak személyiségi jogok is. Mondtam neki persze, hogy elmondhat mindent mindenki előtt. Nagy levegőt vett és szigorú orcával bemondta , nekem lett a legrosszabb, 51% épp a határérték. Hámondom magamba és magamnak ezt bebuktad te nagymellényű beképzelt majom. Volt akinek 100%-os lett a teszt. Persze, hogy lány volt, ez is bizonyítja a nők okosabbak. Volt még egy tanár ember aki gyerekeket oktat és eléggé nagyon kezdő kinézete volt a lovon. Neki van egy lova otthon és problémája van vele. Mindig bejön a futószáras körön, mit lehetne csinálni. A Szakember válaszolt neki, hogy van ez a kettős futószár, ő is gyakorolja és az eléggé jó. De, ha nem működik akkor van még a Suttogó módszer is. De ezt nem fejtette ki bővebben. Na vissza a teszt értékelésre. Csalafinta kekec lennék és elkértem a kijavított papírt és megnéztem mit hibáztam. Tény hibáztam a marketing fogalmával, ráadásul még a kínait sem értettek meg, hogy fogatversenyen ostort kell a kézben tartani. Rövid volt a " ránézésre" válasz is, ez tény és akármi is bele gondolható. Tehát az volt, hogyan veszed észre hogy a lónak baja van lovaglás közben.. erre volt a tömör "ránézésre" válasz. Erre Pojáca úr alig várta a helyesbítést, hogyaszongya: -pulzusméréssel!- vágta oda izgatottan nagy szemeket meresztve, mintegy végső csapást mérve rám. Há… mondom, oké persze azt is lehet, de lóhátról a látvány beszél és kifejtettem bővebben szóban. Akkor már Pojáca úr odajött és megdicsért, hogy az első rész tökkkéletes lett és ügyes vagyok azért. Aztán vége lett, és mindenki ment fizetni, én nem. Kértem egy hét haladékot de ma (2011) méleztem, hogy köszönöm. Na, ennyi a lovas túravezetői oskolám.
